Története – Eötvös József

Iskolánk rövid története

Korszakok, elnevezések:

Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.
1907-1929 között Iskola Utcai Református Elemi Népiskola a neve.
1929 tavaszán az utca Br. Eötvös József nevét kapja. Ekkor az iskola a Br. Eötvös József Utcai Református Elemi Népiskola nevet veszi fel.
1947/48-ban a neve: Br. Eötvös József Utcai Református Általános Iskola.
Az államosítás után, 1948/49-től új neve: Állami Általános Iskola.

Az államosításkor létrejött Eötvös utcai Állami Általános Iskola az alábbi iskolaegységekből alakult:

Br. Eötvös József Utcai Református Általános Iskola
Ref. Baltazár Dezső Polgári Leányiskola

Körzeti iskolái voltak:
Bársony tanyai iskola (24 km-re)
Hármashalom tanyai iskola (25 km-re)
Dedőhát tanyai iskola (18 km-re)
Rókahát tanyai iskola (1964-től)
Pród tanyai iskola (1964-től)

Az iskolában működő úttörőcsapat:
1948. szeptember végén alakult 70 fővel. Első csapatvezető Szabados Sádor. A csapat első neve: Eötvös József Úttörőcsapat. 1955-ben Kossuth Lajos nevét veszi fel, 1965-ben pedig Zalka Máté nevét.
1963/64-től 6.Sz. Általános Iskola a neve.
1979 Árpád utcai épület átadása.
1993. februárban az Eötvös József Általános Iskola nevet veszi fel. Ekkor készült iskolánk névadójának portré-domborműve, mely E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása.
2000. szeptemberétől Eötvös József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, művészetoktatás kezdete.
2000. szeptember Emlékpark átadása.
2003. október 16. Zolnay Mihály Táncterem átadása.
2005. május Kerámiafal átadása
2007. szeptemberétől Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a neve.
2007. Kiváló minősítés a művészetoktatásért.
2013. Hajdúböszörményi Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola az új neve.
2015. május 29. Kosina-terem avatása.
2016. február 23. a „Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése”című pályázat keretében felújított Árpád u. épület átadása.

Jellege:
Az államosításig református elemi népiskola, ezt követően állami általános iskola.

Fenntartója:
Az államosításig iskolánk fenntartója a Református Egyház, az épület az egyház tulajdonában volt. A fenntartás az egyházi adó meghatározott %-át képző iskolai adóból, meghatározott összegű személyi adóból és 64 kat. hold föld jövedelméből történt.

(Pl. 1915/16-ban 25% egyházi adó, ill. 2 korona személyi adó 1916/17-ben 50% egyházi adó, ill. 2 korona személyi adó 1927/28-ban 30 % egyházi adó, ill. 2 pengő személyi adó 1928/29-ben 30 % egyházi adó, ill. 2 pengő személyi adó)
Az államosítás után új fenntartója a helyi tanács ill. 1989-től a helyi önkormányzat.

Felügyelet:
Református Iskolaszék látta el a felügyeletet az államosításig. Az államosítás után pedig a helyi tanács ill. 1989–től a helyi önkormányzat látja el ezt a feladatot.

Osztályok:
Az 1930-as évekig 4 fiú és 4 leány, teljesen osztott osztály működött alsóban, felső osztály nem volt. (1916/17-ben csak fiúk jártak az iskolába.)
1930-tól ötödik osztály mindig, hatodik osztály pedig időszakonként volt.
1940-től az alsó osztályok koedukációs osztályokká (fiúk, lányok együtt) fejlődtek a tanerőhiány miatt.
A hatosztályos elemi népiskolát 1948/49-től nyolcosztályos általános iskola váltotta fel.

Tanulók:
1907-1948 között átlagosan 450 körüli (legkevesebb 1916/17- ben 156 fiú volt, legtöbb 1945/46-ban 717 tanuló volt).
Az államosítás után kb. 350-700 között változó volt a tanulók száma.

Tanárok:
Az államosításig általában 7-11 között volt a tanárok száma.

Igazgatók:
- 1915-1918 Váncsa Dezső
- 1918-1922 Kiss József
- 1922-1946 Zolnay Mihály
- 1946-1948 Olasz János
- 1948/49 Pethő Lajos
- 1949-1959 Szabados Sándor
- 1959-1981 Bakó Sándor
- 1981-1991 Lovász Gyula
- 1992- Kiss Antal

(Az iskola történetének régebbi adatai a helyi levéltárban őrzött 1907-1948 közötti iskolai statisztikai jelentésekből, valamint az 1948-1953 közötti jegyzőkönyvekből valók.)

(Összeállította: Zelízi Ildikó)